https://drive.google.com/file/d/1X3b9zGd92WnQ7V5rHOfBEY_tE_QF9x0_/view?usp=sharing

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a szakmai ellenőrzés megállapítása

 

Név:

Dr. Udvari István Általános Iskola

Folyamatazonosító:

YV0G74XB7Y7I9T4Z

OM azonosító:

033480001

Eredmény rögzítésének dátuma:

2018.04.06.

---

• Területek értékelése

• Elvárások értékelése

1. Pedagógiai folyamatok

-

Kiemelkedő tevékenységek

• Az ellenőrzés a vezetés hatásköre, aki igényesen kidolgozott Belső ellenőrzési terv alapján látja el feladatát. Az intézmény törekszik a szülők, gyerekek, munkatársak elégedettségének elérésére, a fenntartói elvárásoknak megfelelni. A szülők nagyon elégedettek az intézményben folyó nevelő-oktató munkával.

Fejleszthető tevékenységek

• A beszámolók és a munkatervek fokozottabb koherenciája.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

-

Kiemelkedő tevékenységek

• Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusai információval rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. Az intézmény támogató rendszert működtet.

Fejleszthető tevékenységek

• A tanórán kívüli tevékenységek számának növelése. (pl. zongora oktatás helyben, felzárkóztató, tehetséggondozó órák számának növelése)

3. Eredmények

-

Kiemelkedő tevékenységek

• Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: - kompetenciamérések eredményei - tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan - versenyeredmények, nyomon követés - továbbtanulási mutatók, elismerések - lemorzsolódási mutató. Kiemelt feladata az intézménynek a hagyományápolás, a nemzetiségi nyelv oktatása, mely területen az elvártaknak megfelelően jelentős eredményeket tudnak felmutatni. Az eredmények eléréséhez hozzájárultak a pedagógusok, szaktanárok. A intézményvezető személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

Fejleszthető tevékenységek

• Nincs.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

-

Kiemelkedő tevékenységek

• Munkaterv szerinti hatékony együttműködés jellemzi a nevelőtestületet. Belső tudásmegosztás jellemzi az intézményt. Az intézmény vezetője fontosnak tartja a szervezeten belüli hatékony információáramlást. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát működtetnek.

Fejleszthető tevékenységek

• A szakmai munkaközösségek neveinek és státuszának pontosítása az intézményi dokumentumokban.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

-

Kiemelkedő tevékenységek

• Az intézmény széleskörű kapcsolatrendszerrel bír. Külső partnereinek köre a munkatársak számára ismert. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit. Az intézmény nagymértékben kiveszi a részét a települési szintű kulturális, sport és társadalmi programok terén. Műsorokat, rendezvényeket szervez; a helyi, település szintű programok rendszeres résztvevői.

Fejleszthető tevékenységek

• Nincs.

6. A pedagógiai munka feltételei

-

Kiemelkedő tevékenységek

• Az intézmény vezetője igényes szakmai felkészültségére, a jogszabályi előírásoknak megfelelően próbálja biztosítani a hatékony nevelő-oktató munka megvalósításához szükséges humánerőforrást és a tárgyi eszközöket. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kap kiemelt hangsúlyt. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik. A szülők is aktívan vesznek részt és kapcsolódnak be az iskolai hagyományokba. A pedagógusok támogatást kapnak vezetőjüktől, aki lehetőséget teremt a továbbképzéseken való részvételre.

Fejleszthető tevékenységek

• Az intézmény belső arculatának és taneszközeinek folyamatos fejlesztése.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

-

Kiemelkedő tevékenységek

• Az intézmény Pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal, és átfogja az iskola működésének minden területét. A jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban a helyi sajátosságok figyelembe vételével fogalmazza meg az önálló arculat megteremtéséhez a sajátos nevelési és tanulási célokat, feladatokat, pl. a roma (lovári) nyelv oktatása. A törvény által előírt feltételek biztosítottak. A Pedagógiai program cél- és feladatrendszerével koherensen készül az adott tanév működését biztosító intézményi munkaterv. A kitűzött célok és feladatok megvalósulását és eredményességét az év végi beszámolókban rögzítik.

Fejleszthető tevékenységek

• IKT eszközök beszerzése,fejlesztése.

1.1. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

Megjegyzés

• A nevelőtestület szükség szerinti bevonásával a tagintézmény-vezető irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak kialakítását, a mindenkor érvényben levő jogszabályok figyelembe vételével. (vezetői interjú) Az SZMSZ szabályozza a vezető feladatait, mely alapján biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, a munkaterv megvalósítását.

1.2. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

Megjegyzés

• A pedagógiai folyamatok tervezése, megvalósítása, ellenőrzése, és értékelése tudatos. A célok meghatározásánál figyelembe veszik az intézmény sajátosságait. A vezetővel készített interjú igazolja ezt, valamint a dokumentumelemzések.

1.3. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Megjegyzés

• A tervek elkészítésénél is érzékelhető a tudatos stratégia. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik. Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoznak ki. (interjúk, beszámolók) A kollektíva együtt, közösen tervez, dönt, és valósítja meg a feladatokat.

1.4. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Megjegyzés

• Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval.

1.5. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Megjegyzés

• Ez jelenleg nem releváns.

1.6. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Megjegyzés

• Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal.

1.7. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Megjegyzés

• Figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, tisztában vannak ezek következményeivel, és dokumentumaikat ezzel összhangban készítik el. Az intézmény által megfogalmazott célok, feladatok illeszkednek a jogszabályi elvárásokhoz.

1.8. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

Megjegyzés

• Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal. A munkatervekben kitűzött célok megvalósulása a beszámolókban megjelenítésre kerülnek. (PP, Munkaterv, Beszámolók)

1.9. A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

Megjegyzés

• A Pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok megjelennek az éves munkatervekben.

1.10. Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

Megjegyzés

• A tervek elkészítésébe a vezető bevonja a nevelőtestületet. A szülők véleményét meghallgatja. A diákönkormányzat csak véleményez.

1.11. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Megjegyzés

• Az intézményi dokumentumok részletesen meghatározzák, szabályozzák az intézmény nevelési-oktatási céljait, az értékelés módját, gyakoriságát, ezeket a vezető számon kéri és ellenőrzi. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjúk) A célok megvalósításához választott módszerek közül a csoportmunka, a differenciálás, az egyéni bánásmód, alkalmazása elterjedt a tanórai és szabadidős tevékenységek során is.

1.12. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Megjegyzés

• A szülőkkel és a pedagógusokkal készített interjúk során azt tapasztaltuk, hogy a szülők és a pedagógusok is elégedettek az intézményben folyó pedagógiai folyamatokkal és eredményekkel.

1.13. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

Megjegyzés

• Az intézmény vezetője az éves munkatervnek megfelelően készíti el a beszámolóját. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek, és illeszkednek a tanév végi beszámoló megállapításaihoz. A dokumentumokban egyértelműen megjelenik az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője. (Munkatervek, beszámolók, interjúk)

1.14. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

Megjegyzés

• Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a Munkatervekben.(Munkaterv, interjú)

1.15. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Megjegyzés

• Az önértékelés, mint új értékelési rendszer nem rég került bevezetésre a pedagógusok körében.

1.16. A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

Megjegyzés

• A pedagógusok jól ismerik a Pedagógiai program tartalmát, elemeit, valamint az intézmény minden egyes tanulóját. A tervező munkájuk során figyelembe veszik az intézmény vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általuk nevelt, oktatott tanulók és csoportok fejlesztési céljait. Nagy szerepet kap a hátránykompenzáció.

1.17. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

Megjegyzés

• Az intézményben folyó pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

1.18. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

Megjegyzés

• A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, a tanulói munkákban, plakátokon, osztály-és folyosói dekorációkon. (helyszíni áttekintés, intézményi bejárás)

1.19. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Megjegyzés

• Az ellenőrzés a vezető hatásköre, aki a belső ellenőrzési terv szerint látja el feladatát. Az intézményben kialakították a belső ellenőrzés rendjét, feltételeit. Munkatervekben, SZMSZ-ben látható.

1.20. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Megjegyzés

• A munkatervben nyomon követhető az ellenőrzési terv személyekre, feladatokra leosztva. A kollégák folyamatosan hospitálnak egymásnál, megbeszéléseket tartanak, ötleteikkel, véleményükkel segítik egymás munkáját. (interjúk)

1.21. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Megjegyzés

• A kompetenciamérések, a kritérium orientált diagnosztikai értékelési mérési rendszer eredményeit beépítik a tervezés folyamatába.

1.22. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

Megjegyzés

• A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan nyomon követi, a kapott eredményeket elemzik és beépítik az intézmény működésébe. A lemorzsolódást, a tanulmányi átlagokat, a kompetenciamérés és diagnosztikus értékelési mérési rendszer eredményeit is folyamatosan követik. Az átlagnál alacsonyabb mérési átlag (kompetenciamérés) miatt intézkedési tervet állított össze az intézmény.(Beszámolók, vezetői interjú)

1.23. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

Megjegyzés

• Az önértékelési folyamat elején tart még az intézmény. Természetesen az országos és helyi mérések eredményeit fejlesztő célzattal építi be az iskola fejlesztési folyamataiba.(vezetői interjú)

1.24. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Megjegyzés

• Az ellenőrzések utáni értékelés a tények és adatok alapján történik. Valamint tervezetten és objektíven. Az ellenőrzött pedagógus minden esetben reflektálhat. (pedagógus és vezetői interjú)

1.25. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Megjegyzés

• Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézményvezető irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

1.26. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

Megjegyzés

• A DIFER, a kompetencia és a belső mérések eredményeit elemzik és fejlesztési terveket készítenek folyamatosan a fejlődés érdekében. A kompetenciamérések és a kritérium orientált diagnosztikus értékelési mérési rendszer eredményét figyelemmel kísérik. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a különleges bánásmódú tanítványaikra. (Mérések dokumentumai, helyszíni dokumentumelemzés, interjúk)

1.27. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Megjegyzés

• A Pedagógiai programban részletesen kidolgozott a tanulók értékelési rendszere, melyet szabályozottan, elfogadottan alkalmaznak. (PP)

1.28. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

Megjegyzés

• Az ellenőrzési-értékelési rendszert és a módszereket a pedagógusok minden év elején szülői értekezletek alkalmával megismertetik a szülőkkel, illetve osztályfőnöki órán a tanulókkal. (PP, Házirend, interjúk)

1.29. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

Megjegyzés

• A pedagógus/osztályfőnök feladata a tanulók munkájának rendszeres értékelése. A tanulók munkájának értékelése úgy történik, hogy tantárgyanként határozzák meg az érdemjegyek számát. Az alul teljesítésről értesítést küldenek a szülőknek mindkét félév vége előtt. A tanév végi beszámolókban a tanulók eredményeit értékelik. A kompetenciamérések és egyéb mérések eredményeit figyelemmel kísérik, elemzik. Ez kiderül a félévi és a tanév végi beszámolókból.

1.30. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

Megjegyzés

• Az iskola nevelő-oktató munkájának eredményességéről a szülőket tájékoztatják. (PP, interjúk) A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal a pedagógusok visszacsatolnak a tanulók és szüleik irányába. (pedagógusi, szülői interjú)

1.31. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Megjegyzés

• A munkatervek követik a beszámolókban rögzített tanulói eredményeket, s szükség esetén a korrekciók az új tanév feladatai között megjelennek. A visszacsatolás teljes mértékben megtörténik. A partnerek közötti információcsere segíti ezt a folyamatot. (Munkatervek, beszámolók, nevelőtestületi interjú)

1.32. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

Megjegyzés

• Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel.

1.33. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

Megjegyzés

• A tehetségfejlesztést és a felzárkóztatást az intézmény kiemelt területeként kezeli munkájában. De főként a felzárkóztatást, az átlagosnál magasabb HH és HHH tanulók száma miatt. Ehhez különös figyelemmel értékeli a tanulási eredményeket és úgy tervezi meg a humán erőforrási igényeit is. (PP, Munkatervek, interjúk)

1.34. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Megjegyzés

• Az intézményi beszámolókból és a vezetővel folytatott interjúból egyértelműen kiderült, hogy minden pályázati lehetőséget megragadnak, hogy legfontosabb kitűzött céljaikat pl.: a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, tehetséggondozást, hagyományápolást, projekt heteket megvalósítsák. Szakmai előadókat hívnak, továbbképzésekre járnak, egymásnál hospitálnak. (pedagógus, vezetői interjúk)

2.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

Megjegyzés

• Az intézmény tanulói összetétele feltételezi az egyéni fejlesztést a legtöbb gyerek esetében. Ez nyomon követhető a dokumentumokban is (PP, vezetői beszámolók) Az egyéb eredmények kimutatása jellemző.

2.2. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Megjegyzés

• Az intézményben minden gyermek egyéni fejlettségének megfelelően kapja meg a fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges támogatást. Folyamatos a szakemberek közötti kapcsolattartás, az információcsere. ( Ped. program, Ped. interjú, vez. interjú, bejárás)

2.3. A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

Megjegyzés

• Az általánosan használt bemeneti- és kimeneti méréseket használnak.

2.4. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

Megjegyzés

• Az intézményben fokozottan gondoskodnak arról, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ( felzárkóztatást igénylők) speciális támogatást kapjanak. A gyerekek támogatása a fejlettségüknek megfelelő foglalkozásokból, speciális szakemberek biztosításából áll. ( vez. interjú) Az intézményben belső tudásmegosztás működik.

2.5. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

Megjegyzés

• A fejlesztések eredményét folyamatosan vizsgálják, és fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. (beszámolók, interjúk) A tankerület részéről is elvárás a mérések nyomon követése.

2.6. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

Megjegyzés

• A Pedagógiai programban meghatározottak az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei.

2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

Megjegyzés

• Az iskola nagy gondot fordít a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra. A pedagógusok megfelelő információkkal rendelkeznek a különleges bánásmódot igénylő tanulókról. (interjúk)

2.8. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

Megjegyzés

• Feladatuknak tekintik az iskolába járó gyerekek szociokulturális hátterének megismerését, a hátrányos helyzetre utaló jelek időbeni felismerését. Bevezették az általános családlátogatást. ( Beszámolók, SZMSZ, vez. interjú)

2.9. Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

Megjegyzés

• Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozásokat szerveznek. (beszámolók, ped. és vez. interjú) Integrált, differenciált nevelést valósítanak meg külső szakemberek bevonásával.

2.10. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

Megjegyzés

• Az önálló tanulás támogatása érdekében: napközis- és tanulószobai foglalkozást biztosítanak délután a gyerekeknek, felzárkóztató foglalkozásokat és egyéni segítségnyújtást kaphatnak a rászorulók. (Ped. interjú, Munkaterv, PP)

2.11. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Megjegyzés

• Az intézményi dokumentumok ( Pedagógiai program, a munkatervek, beszámolók) a bejárás során szerzett információk egyértelműen igazolják, hogy mind a személyi, mind a tárgyi feltételeik biztosítottak a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek ellátására, megkülönböztetett figyelem biztosítására.

2.12. A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

Megjegyzés

• A pedagógusok felkészültek, korszerű nevelési-oktatási módszereket alkalmaznak és törekednek a személyre szabott nevelés-oktatás feladatainak ellátására. Használják az IKT -eszközöket. (v., p. interjúk, bejárás)

2.13. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Megjegyzés

• A munkatervekben, beszámolókban egyértelműen követhető az egészséges és környezettudatos nevelés elmélete és gyakorlata, mely összhangban van a Pedagógia programban leírtakkal.

2.14. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

Megjegyzés

• Az intézmény udvara elég mozgásteret biztosít a gyermekeknek. Az iskola udvarán nagy bitumenes pálya található mely az év minden napján rendelkezésükre áll a gyerekeknek. Az alsó- és felső tagozat külön részben, de egy épületben működik. (Intézményi bejárás)

2.15. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

Megjegyzés

• Az intézményben nagy hangsúlyt kap az oktatás mellett a nevelés. Itt megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák ki saját életüket.(interjúk)

2.16. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

Megjegyzés

• A mindennapi nevelő -oktató munka során egyrészt a Pedagógiai programban meghatározott módon segítik a társakkal való együttműködés képességének, a társakkal való kapcsolatteremtés készségének alakulását. Különböző közösségfejlesztő iskolán belüli és iskolán kívüli (osztálykirándulások) programokat szerveznek.

2.17. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

Oldal: A pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a szakmai ellenőrzés megállapításai
Dr. Udvari István Általános Iskola Eperjeske - © 2008 - 2024 - drudvariistvaniskola.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat