5. Vezetői Program

 

5.1. Pedagógiai célok

 

Szakmai célok

A vezetői program a következő öt évre szóló tervezés, mely olyan átfogó célokat és feladatokat fogalmaz meg, melyek megvalósításának kiindulópontja az intézmény Pedagógiai Programja, mint az intézmény középtávra szóló stratégiai terve. A köznevelést és az intézmény makro- és mikrokörnyezetét érintő folyamatos változások azonban döntően befolyásolhatják a tervezési folyamatok megvalósítását. Nem véletlenül szerepel a vezetői kompetenciák között a folyamatos reflexivitás saját tervezési folyamataira is, alapvető elvárás egy vezetővel szemben, hogy a változásokra reagálva, szükség esetén újra gondolja, módosítsa elképzeléseit.

Vezetői stílus:

A vezetői stílus helyzet- és környezetfüggő kategória. Az egyensúlyteremtő képesség az egyik legfőbb vezetői kvalitás. A parancsolás és utasítás helyett az együttműködés a kívánatos módszer a testület irányításában. A környezeti nyomás a vezetési módszerekre és stílusra is hatást gyakorol. Ezt a hatást csak nagyfokú stressztűrő képességgel, kiegyensúlyozott, érzelmi szélsőségektől mentes temperamentummal lehet személyiség- és viselkedéstorzulás nélkül hosszú távon elviselni.

Az iskolák környezeti nyomás következtében fokozódó sebezhetősége miatt sok intézményben centralizálódhat a döntéshozatal. Gyakran az intézményvezetők, mint a külső kapcsolatok fő letéteményesei, a külső nyomást arra használják föl, hogy a saját, intézményen belüli hatalmukat növeljék. Ahogyan a negatív környezeti hatások erősödnek, úgy kell az igazgatónak egyre ügyesebbnek és rugalmasabbnak lenni annak érdekében, hogy iskolája ne szenvedjen hátrányt.

Egy intézményt vezetni a mai világban nem könnyű. Ez a felelősségteljes munka szerteágazó, sokszínű feladatok elé állítja az embert.

Úgy gondolom, hogy vezetőként alkalmas vagyok arra, hogy:

-felelősséget vállaljak más emberekért,

-célokat határozzak meg és irányt mutassak,

-helyes döntéseket hozzak,

-meghallgassak másokat,

-a szervezet, mint „csapat” érdekeit képviseljem,

-jó példával szolgáljak,

-motiváljak, elismerjek és ha szükséges szankcionáljak,

-az iskola arculatát megőrizzem, megerősítsem.

 

Pedagógiai célok:

Egyetértve és azonosulva a Dr. Udvari István Általános Iskola Pedagógiai Programjának alapelveivel, továbbra is kiemelt célom a hátránykompenzáció segítése, a kompetencia alapú nevelés és oktatás, a sokoldalú személyiségfejlesztés, ennek keretében pedig kiemelt fókuszban a nyelvoktató roma nemzetiségi nevelés folytatása.

Továbbra is építeni kívánok az iskolahasználók együttműködő, a lehető legtöbb esetben horizontális munkájára, fontosnak tartom a partneri viszonyt, mely problémamegoldó együttgondolkodással teremthető meg. Az iskolát értékközvetítő és értékmegőrző szervezetnek tartom, melynek feladat az alapkészségek, a személyiség fejlesztése, ahol minden gyermek képességeinek megfelelő fejlesztésben és támogatásban részesül. A tervezés során nem csak a köznevelési rendszer irányelveit kell követni, figyelembe kell venni a helyi sajátosságokon felül a csoportprofilokat, szem előtt tartva az egyéni bánásmód kulcsfontosságát is. Az iskolában egyetlen gyermek sem lehet kívülálló lény, megfelelő közösségi élet szervezésével meg kell valósítani, hogy az iskola valóban a második otthona legyen a tanulóknak. A folyamatos kudarcélménynek kitett gyermekek ösztönösen elidegenednek az intézményes oktatástól, ezért fontos a sokoldalú személyiségfejlesztés. Az intézmény vallja, hogy minden gyermek értékes, minden gyermek motiválható és minden gyermek tehetséges valamiben. 

Az informatika már érezhetően itt van a mindennapokban. A világ gyorsabban változott, mint az iskola. A tekintélyelvű pedagógia kevésbé érvényesülhet. A fiatalok számára hosszú időn át a pedagógus volt a tekintély, ma már a vele szinte egykorúak, a kortárs generáció, mert ők tudják jobban kifejezni a pillanat életérzését.

A XX. század terméke a párhuzamos csatornák kialakulása, erősödése. Egyes emberek a XIX. század, mások a XX. és megint mások már a XXI. század stílusában élnek. Az iskolai oktatásra - nevelésre vetítve, a tanköteles korba lépő hat éves biológiai korú gyerekek között jelen van a levetített különbség. 

A jelenlegi társadalom fontos jegye a globális, a nemzeti és a keresztény tudat együttes jelenléte.

Véleményem szerint, arra kell megtanítani tanítványainkat, hogy válogatni, tájékozódni tudjanak. A válogatás-eligazodás csak iránytű segítségével lehetséges. 

A nevelő új szerepéhez a lelkigondozói- más szóval mentálhigiéniai- feladatok is hozzátartoznak. Ennek kapcsán egyben lemérhető az is, hogy egy-egy nemzet életében a pedagógusok szellemi vezető szerepe miként erősödik meg annak hatására, ha a tanulók szüleivel a közös munka során bizalmas kapcsolatot sikerült kialakítaniuk. Ez jól tükrözi a tanár hivatásának kiteljesedését.

 Ilyen értelemben a mai pedagógia nem egy időbeli új terméket jelent, hanem az egymás mellett élő pozitív értékek korszerű értelmezését.

Az értékek nevelési célokban fogalmazhatók meg, melyeket az iskola dokumentumai tartalmaznak. A célrendszer felállításakor azonban többször elfelejtődik, hogy kiknek a számára fogalmazzuk meg a nevelési cél- és feladatrendszert.

Mire van szüksége a gyermeknek?

-Biztonságérzésre,”fészekmelegre”

-Fenntartás nélküli szeretetre, érzelmi védettségre,

-Példaadó magatartásra, szülei, környezete részéről,

-Világosan megfogalmazódó normákra, értékekre,

-Nevelői tekintélyre,

-Kérdéseire megfelelő válaszokra,

-Odafordulásra, empátiára, vele töltött időre, amely nemcsak mellette telik el,

-Dicséretre, biztatásra, elismerésre, nyesegetésre.

-Kamaszkorban fokozott megértésre, az én-identitás stabilizálására,

-Önálló hitre, perspektívára,

-Az új tapasztalatok, tudás, képességek és készségek megszerzésének élményére,

-Önmaga és mások iránti felelőssége érzésével áthatott szabadságra,

-A belső állapotok spontán kifejezését lehetővé tevő játékra,

A fegyelmezett személyiség igényli a minőségi tanítást-nevelést. A tanítási-tanulási folyamat irányítása, a tudás hárompólusú értelmezése, a tudástechnológia összetevőinek kezelése hozhatja meg a kellő eredményeket. A pedagógiai munka fókuszában nem a tanítás, hanem tanulás áll.

Pedagógiai munkát érintő közép és hosszú távú terveim 

1. A BTMN-s tanulók jelenlegi ellátásának fejlesztése, megfelelő források rendelkezésre állása esetén (személyi, tárgyi), több egy-három fős csoport létrehozása. Intézményünkben van fejlesztő pedagógusi végzettséggel rendelkező kolléga, fejlesztő munkájára továbbra is építeni szeretnék.

2. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámának csökkentése

1. Rövidtávon: fejlesztési tervek készítése a veszélyeztetett tanulókra, egy osztályban tanítók szaktanárok esetmegbeszélései, a szülők folyamatos tájékoztatása.

2. Középtávon: pedagógus és tantestületi képzések szervezése, a módszertani kultúra megújítása, a digitális kompetencia fejlesztése és a szemléletformálás kapcsán.

3. Hosszútávon: a felzárkóztató foglalkozások tartalmi megújítása, kompetencia alapú fejlesztés bevezetése a tanórán kívüli foglakozásokon.

3. Az esélyegyenlőséget és méltányos oktatásszervezést szolgáló pedagógiai tevékenységek folytatása. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló pályázatok kihasználása (Erzsébet Program, Útravaló Ösztöndíj Program).

Új pályázati lehetőségek keresése (Határtalanul Pályázat). Tanulásban lemaradt tanulók folyamatos felzárkóztatása: felzárkóztató foglakozások szervezése. 

4. Tanórán kívüli tevékenységek bővítése. Jelenleg az intézményben a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások mellett – melyek csak részben vannak kiosztva – egy német szakkör és egy sportköri foglalkozás tekinthető tanórán kívüli foglakozásnak. A kísérleti jelleggel bevezetett német nyelvi előkészítő szakkör már látható eredményeket produkál most is, a szaktanár és a szülők visszajelzései alapján is szükség lenne más évfolyamokon is a bevezetésére. Tanulói és szülői igények alapján szükség lenne egy mazsorett- vagy drámaszakkör bevezetésére is.

5. Az SNI tanulók ellátása

Az alapdokumentumok tartalmazzák az SNI tanulók ellátásának körét: enyhet értelmi fogyatékos és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ellátásra van lehetőség integráltan. Jelenleg egy fő enyhe értelmi fogyatékkal, és négy fő egyéb pszichés zavarral küzdő tanuló ellátásáról gondoskodunk. Utazó gyógypedagógusként, óraadói státusban alkalmazunk szakembert. Célom továbbra is az SNI tanulók törvényi előírásoknak megfelelő ellátása és fejlesztése.

 

5.2 Nevelő-oktató munka fejlesztése

 

• Digitális kultúra fejlesztése a tantestületen belül

 Nem elegendő pusztán az eszközök beszerzésére törekedni, mert a legtökéletesebben felszerelt tanterem sem funkcionál megfelelően tudatos és félkészült felhasználók nélkül. A tanulók részéről meglévő igény a kornak megfelelő, változatos szemléltetés és interaktivitás, ehhez hozzá kell igazítani a pedagógus attitűdöt és felkészültséget. A jelenlegi tantestületből többen is saját erőből részt vettek digitális kompetenciához kapcsolódó képzéseken, így a belső tudásmegosztás is jól alkalmazható az e téren kevésbé tapasztalt kollégák felkészítésére. Belső felméréseink alapján egyelőre még igen nagy az eltérés egy-egy pedagógus esetében az IKT-val támogatott órák arányait figyelembe véve. Továbbra is feladatomnak tartom ösztönözni a kollégákat a digitális kompetenciájuk fejlesztésében.

• Pedagógus önképzés, további szakok elvégzésének támogatása

 Saját példámmal is irányt mutatok, kihasználom a saját fejlesztésemhez szükséges képzési lehetőségeket. Támogatom kollégáim továbbtanulását kiemelten abban az esetben, ha ez az intézmény érdekeit szolgálja. Ösztönzöm a kevés óraszámú tantárgyat tanító pedagógusokat további szakok elvégzésére. Elsődlegesen ének-zene, vizuális kultúra, kémia, földrajz, életvitel és gyakorlat. Folyamatosan figyelemmel követjük pedagógusok hétévenkénti képzésének megvalósulását, ennek megfelelően készítjük a továbbképzési programot és beiskolázási tervet. A pontszámok alakulásáról tájékoztatjuk a kollégákat.

• Neveltségi szint mérésének bevezetése

Össztársadalmi probléma a gyerekek számának csökkenése, a magatartás problémával küzdő gyerekek számának emelkedése. Az iskolába kerülő gyerekek közül egyre több az, aki valamilyen oknál fogva nehezen alkalmazkodik az iskola szabályrendszeréhez. Magas a tanítás-tanulás folyamatát nehezítő, különböző tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek aránya, akiket csak különleges bánásmóddal lehet beilleszteni a közösségbe. A tanulók fellépése egyre határozottabb, már nem csupán be- és elfogadóak, hanem sokszor elutasítóak, ellenállóak, magatartásukban agresszívebbek, nem vigyáznak a saját és a közösség értékeire. Ezek a jelenségek a mi iskolánkban is előfordulnak, s naponta kell megvívni „csatáinkat” az ilyen viselkedési problémákkal küzdő tanulókkal.

Az oktatási eredmények mellett egyre több gondot okoz pedagógusainknak, - még a régóta pályán lévő nagy tapasztalatú kollegáknak is,- az a tény, hogy növekszik az aránya a szülői házból neveletlenül érkező, vagy a szülői házban rossz impulzusokat kapott tanulók száma. Enyhébb probléma, és viszonylag kezelhető az a gyerek, akivel egyszerűen csak nem foglalkoznak, nem törődnek otthon. Náluk megvan az esély, hogy valamelyest pótoljuk azt, ami otthon hiányzik. Egy fokkal nehezebb, ha szülő elutasító az iskolával szemben, ráadásul nem együttműködő. Természetesen vannak eredmények, de továbbra is akut probléma a durva beszéd és a verekedés. A trágár beszédben, ha a család sokszor nem is, a televízió olyan negatív mintát ad, hogy a gyerek néha föl sem fogja, nem érti, hogy mit is kifogásolunk tulajdonképpen a szókincsében. A verekedések motivációs bázisában is föllelhető a kommersz akciófilmek mintatára. A szemetelés a rongálás, mind-mind megoldásra váró probléma. Míg a több területen az egységes föllépés sokszor eredményre vezet, vannak megoldásra váró problémák. Szükség van a tisztességesen viselkedő gyerekek együttes fellépésére a rendbontásokkal szemben, általunk támogatott, megszervezett módon. E téren a Diákönkormányzatnak nagyobb szerepet kívánok adni. A magatartás jegyek is tanúskodnak arról, hogy tanulóink közt igen sok a példamutató és döntő többsége a gyerekeinknek normakövető viselkedésű. Mindezek alapján érdemesnek tartanám bevezetni a mi iskolánkban is a neveltségi szint mérését. A mérőeszközök sajátossága miatt leghamarabb a harmadik évfolyamon végezhető a bemeneti mérés, a kimenetet pedig érdemes már hetedik évfolyam végén megmérni. Így láthatóvá válna a neveltség terén is az intézményünkben hozzáadott pedagógia érték.

• Tehetséggondozás

Az intézmény profiljának megfelelően korábban már többször szót ejtettem a felzárkóztatás és hátránykompenzálás fontosságáról. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy nálunk is vannak – bár egyre kisebb számban – tehetséges tanulók, akik a maguk tehetségterületén gondozást igényelnek. Órakeretünk és humánerőforrás hiányunk nem teszi lehetővé a tantárgyankénti tehetséggondozást, jelenleg évfolyamonként heti egy ilyen foglalkozás működik. Nem látok reális esélyt arra, hogy ez tantárgyi szinten megvalósulhasson, de az e tekintetben kiemelt figyelmet igénylő tanulók gondozását egyéb keretek között meg kell oldani, mint ahogy eddig is igyekeztünk megoldani. Erre a következő eszközöket tartom alkalmasnak: tanórai differenciálás, differenciált házi feladatok, több iskolán belüli tanulmányi verseny, több iskolán kívüli tanulmányi versenyen történő részvétel. A pedagógusok munkáját a félévi és év végi beszámolók során e tekintetből kiemelem, munkájukat megköszönöm és elismerem.

• Környezeti- és egészségnevelés

Az intézmény Pedagógiai Programja kiemelten foglalkozik a környezeti- és egészségneveléssel. Az Innovatív Iskola projektnek köszönhetően eszközöket is tudtunk e célból beszerezni. Az alapvető célok és elemek a Pedagógia Program mellett beépültek az éves munkatervbe is. Fejlesztési céljaim között szerepel a novemberi egészségnevelési hét programjainak bővítése, több szakember, illetve a szülők még szélesebb körű bevonásával. A meglévő kerékpárokra építve már van lehetőségünk, ha csak osztályonként is, kerékpártúra szervezésére, mely akár az osztályfőnöki órák tematikájába is bekerülhet. A legutóbbi védőnői előadás tapasztalatai alapján igény van a pedagógusok és a szülők részéről a védőnő gyakoribb bevonására, mely szintén megvalósulhat az osztályfőnöki órákon is. A védőnői és iskolaorvosi szolgálat szakemberei mellett, fontos a további kapcsolattartás a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkatársaival is. A biológia tantárgy keretein belül alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket is oktatni kell. Továbbra is szeretném kihasználni azokat a pályázati lehetőségeket is, melyek a környezettudatos és egészségmegőrző programokra fókuszálnak.

• Egyéb foglalkozások

Több éves kitartó törekvésünk eredménye, hogy az intézmény tanulóinak száz százaléka részt vesz a délutáni, tanulásra felkészítő foglalkozásokon. Három napközis és két tanulószobai csoport működik az intézményünkben. A hatékony munka érdekében szükség lenne további csoportbontásokra is, melynek egyik akadálya a humánerőforrás hiánya. Fejlesztési céljaim között szerepel az étkezési körülmények javítása, az asztalterítő viaszkos vásznak cseréje. A szabadidős foglalkozásokhoz társasjátékok beszerzése, a tanulószobai termek eszközellátottságának javítása (szótárak, tankönyvek, tollak, ceruzák). A féléves és éves beszámolókból kiderül, hogy nagyon sok tanuló taneszköz hiánya miatt (füzet, tankönyv, toll, ceruza, stb.) nem tud a délutáni foglalkozáson dolgozni. Ezen szeretnék változtatni, a tartós tankönyvekből több példányt elhelyezni a tanári szobában, alapvető, kis értékű eszközöket bocsájtani a pedagógus rendelkezésére, hogy a foglalkozás időtartamára ki tudja osztani a tanulók között.

5.3 Az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése

 

Egyetlen köznevelési intézmény sem tekinthető különálló szigetnek, fenntartótól függetlenül valamennyien együttesen képviselik a magyar köznevelési rendszert, az intézményi nevelést és oktatást. A jó működéshez elégtelen feltétel a belső szereplők együttműködése, szükség van az iskola makro – és mikrokörnyezetében található partnerek támogatására, velük történő közös munkára.

• Szülők

Iskolánk nyitott, a szülőkkel fogadóórán kívül is gyakran felvesszük a kapcsolatot, és ez viszont is működik, ha a helyzet úgy kívánja. Pedagógiai munkánk eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel. Törekvésünk, hogy a pedagógusok és a szülők között jelentős, egyenrangú nevelőtársi kapcsolat legyen. Mindkét fél érdeke, hogy ezek a találkozások minél hatékonyabbá váljanak, és ezáltal a tanulók problémáira közösen lehessen megtalálni a legjobb megoldásokat.

A kapcsolattartás formái:

•Szülői értekezletek (évente 3 alkalommal)

Témái:

1)tanulmányi kérdések,

2)neveltségi szintek és problémái,

3)közösségi programok,

4)az iskola házi rendje,

5)pályaválasztási és továbbtanulási tájékoztató,

6)az iskola szakkörei,

7)tanulmányi kirándulás előkészítése,

8)tábori tájékoztatók.

•Fogadóóra (évente 2 alkalommal)

Ezzel lehetőség nyílik a szülő számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük tanulmányi előmenetelének és magatartásának alakulásáról, sikereiről és kudarcairól. A tanárok pedagógiai konzultációt folytathatnak a szülőkkel, hogy közösen találjanak megoldást a problémákra, érdekeltté tegyék a szülőt a saját gyermeke tanulmányi munkája iránt.

•Üzenetek:

E-napló, ellenőrző könyv, tájékoztató, osztályfőnöki füzet, levél, telefon, internet. Ezek az eszközök a napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják a szülők számára.

További fejlesztési elképzelések az asszertív kommunikáció elvárása a pedagógusoktól, gyakoribb családtátogatások szervezése.

• Fenntartó

A fenntartóval történő együttműködés alapkövetelmény az intézmény szakszerű és törvényes működtetése szempontjából. A Kisvárdai Tankerületi Központtal napi kapcsolatban állunk. A kapcsolattartás formái: vezetői értekezletek, emlékeztetők, e-mail, telefon, adatszolgáltatások.

Eperjeskei Kastélykert Óvoda és Konyha

Egy épületben vagyunk a községi óvodával, mellyel korábban egy intézményt alkottunk. Az intézmények szétválasztása után is megmaradt a partneri kapcsolat. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére több közös programunk is van. Ősszel közös testnevelés órát tartanak a nagycsoportosok és az első osztályosok az iskolában, az óvodában pedig egy közös délutáni udvari játékra várják őket vissza. Együtt várják a Mikulást, az óvodát több más rendezvényünkön is vendégül látjuk. A leendő első osztály osztályfőnöke a tavaszi félévben már több foglalkozást is meglátogat, közös bábelőadásokat is szervezünk.

 

• Eperjeske Község Önkormányzata

A helyi önkormányzattal, mint korábbi fenntartónkkal, és mint a település irányítójával együttműködő, támogató kapcsolatot tartunk fent. A település valamennyi rendezvényébe, ünnepségébe az általános iskola elsőként csatlakozik be, az önkormányzat pedig rendelkezésünkre bocsájtja a mikrobuszt tanulmányi versenyek, vagy kirándulások alkalmával, illetve lehetőségei szerint támogatja rendezvényeinket. A jövőben is a sikeres együttműködésen kívánok dolgozni. 

 

• Eperjeske Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata

Hosszú évek óta nagyon jó kapcsolatot ápolunk a helyi nemzetiségi önkormányzattal. Többször kaptunk tőlük anyagi támogatást is gyermeknapra, egyéb rendezvényre. Minden olyan fórumra és eseményre meghívjuk a nemzetiségi önkormányzat vezetését, mely érdeklődésükre számot tarthat. Az intézmény életét hosszabb távon érintő kérdésekben kikérjük a véleményüket, a továbbiakban is ezt szeretném folytatni. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók családjával segítik a kapcsolattartást.

• Szülői Közösség

Annak ellenére, hogy intézményünkben jórészt halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktatunk, nagyon aktív szülői közösséggel büszkélkedhetünk. Családi napok, gyermeknap, Mikulás ünnepség, adventi mézeskalács sütés nem történhet meg a részvételük és a segítségük nélkül. A döntéshozatalban továbbra is számítok a szülői közösség tagjainak véleményére. Az intézményi önértékelés során készített kérdőívek eredményeinek összegzéséből kitűnik, hogy a szülők elégedettek az intézményben folyó oktató és nevelő munkával. Fejlesztési területként jelölték meg a tanórán kívüli tevékenységek bővítését.

• Középiskolák

A tanulók lemorzsolódásának csökkentésében fontos szerep jut annak, hogy megfelelő középiskolát válasszanak maguknak, amit sikerrel be is tudnak fejezni. Ennek érdekében több középiskolával is évek óta jó kapcsolatot tartunk fent, az intézmény tanárai itt helyben mutatják be saját iskolájukat, a lehetőségeket. Volt diákjaink előmeneteléről is képet kapunk, szükség esetén még őket is segíteni tudjuk. Ilyen intézmény: a Kisvárdai Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskolája, a Lónyay Menyhért Baptista Szakközép- és Szakiskola, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, a Vay Ádám Gimnázium és Szakközépiskola. 2017-ben első alkalommal szerveztünk pályaválasztási tanítás nélküli munkanapot, ezt tovább fejlesztve minden évben szeretnénk megszervezni, illetve továbbra is cél a középiskolákkal történő kapcsolattartás.

• Mándoki Térségi Szociális Központ/ Védőnői Szolgálat

A helyi gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátása kapcsán elsődleges partnerei vagyunk egymásnak, úgy is, mint jelzőrendszeri tagok. Közös esetmegbeszéléseket, családlátogatásokat szervezünk. Az együttműködés középpontjában továbbra is a mulasztások kezelése és fejtisztaság kérdése áll.

 

• Almafa Alapfokú Művészeti Iskola

Nagyon fontosnak tartom a komplex személyiségfejlesztés szempontjából a művészeti nevelést, és elismerem azt a pozitív hatást, melyet egyes művészeti ágak oktatása generál a fiatalokban. Mivel intézményünkben éppen a művészeti tárgyak oktatása kapcsán nélkülözzük leginkább a szakembereket, külön öröm számomra, hogy már harmadik tanéve van jelen telephelyünkön nép- és moderntánc-oktatással az Almafa Művészeti Iskola. A látványos év végi vizsgák mellett számos eredmény igazolja munkájukat. Nekik köszönhetően több körzeti és megyei szintű versenyre is eljutottak már tanulóink. Rendezvényeinken jelen vannak, pedagógusaik szívesen segítenek az iskolai műsorokra történő felkészítésekben is. Nyári tábort szerveznek a gyerekek számára, 2018 februárjában pedig egy 4forDance előadással ajándékozták meg az intézmény tanulóit. Célom, hogy a jövőben ez a jó kapcsolat fennmaradjon, sőt közös programok szervezésével tovább mélyüljön.

 

5.4. Közösségi élet fejlesztése

 

Jó gyakorlat volt a diákok önszerveződésén alapuló közösségi fejlesztésre a TEIS program, melynek több elemét is fenn kívánjuk tartani. Hiszem, hogy egy iskola élete akkor lesz élő, ha a diák a szervezett programokat nem kötelező foglalkozásnak, hanem a magáénak, a saját munkája eredményének érzi. Továbbra is építkezni szeretnék ebből a szempontból a Diákönkormányzat munkájára, mert eddig is nagyban hozzájárultak a közösségi élet gazdagításához. Minden évben ők szervezik az őszi halloweeni délutánt, a pótszilvesztert és a gyermeknapot. 

Hagyományőrzés

Értékközvetítő és értékmegőrző szervezetként továbbra is célom nemzetünk, régiónk és a település hagyományainak megőrzése, ebben a munkában nem csak intézményi, de települési szinten is részt kívánunk venni, ahogyan azt régóta tesszük. A megemlékezések, nemzeti és keresztény ünnepek megtartása mellett, a jövőben is ápolni szeretném a hagyományőrző programokat: Luca napot, húsvéti projektnapot, stb.

Saját hagyományunk a névadóhetünk, ahol nem csak Dr. Udvari István munkásságáról és életéről emlékezünk meg, tanulmányi, szavaló és egyéb versenyekkel tisztelgünk előtte. Fejlesztési terveim között szerepel, hogy ezekbe a programokba nagyobb mértékben vonódjanak be külső partnereink.

Sportrendezvények

A közösségépítés szempontjából fontos az iskolai sportrendezvények szervezése, különösen a kispályás futballnak van nálunk hagyománya. A délutáni szabadidős tevékenység jelentős részét is ez tölti ki. Fejlesztési célom, a lányok számára is több mozgásos tevékenységet szervezni, például kézilabda, vagy röplabda bajnokságok szervezésével. Nagyon jó, de aligha folytatható kezdeményezés volt az a lovas oktatás, melyen pályázati keretből ötven gyermekünk vehetett részt néhány évvel ezelőtt.

Kirándulások, nyári táborok

Az IPR program forrásának kiapadását követően alig beszélhetünk kirándulási, vagy táborozási lehetőségekről. Tanulóink többsége olyan családi környezetből érkezik, ahol a szülőknek még az egy napos osztálykirándulások befizetésére sincs lehetősége. Az Erzsébet Programnak köszönhetően több napközis és egy balatoni tábort szerveztünk. Továbbra is szeretnék olyan pályázati lehetőségekkel élni, melyek segítenek minket abban, hogy tanulóink kirándulásokon, táborozásokon, vagy színházlátogatásokon részt vehessenek.

 

5.5. Tárgyi és infrastrukturális feltételek

 

A belső pedagógiai és egyéb értékek mellett fontos egy intézmény külső környezete és megjelenése, épületének karbantartása, eszközellátottsága. A külső képünk kialakításához is vannak belső erőink, melyeket eddig is jól mozgósítottunk. A környezettudatos és esztétikai nevelés alapján tanulóinkat a tantermek és környezetük tisztántartására neveljük, a Föld napja és egyéb aktualitásokhoz kapcsolva gyakran szervezünk szemétszedési akciókat az iskola udvarán és annak körzetében. A tantermek dekorálásában az osztályfőnökök és csoportvezetők mellett aktívan részt vesznek a gyerekek is, otthonról hozott szobanövényekkel, dekorációs eszközökkel.

Vannak azonban olyan tárgyi feltételek, melyeket csak külső erőforrások bevonásával tudunk megvalósítani. Az elmúlt években sikerült a főépület és a tornaterem beázó tetőszerkezetét megjavítani központi forrásból, valamint az udvar balesetveszélyessé vált területének egy részét sikerült aszfaltréteggel ellátni. A szintén balesetveszélyessé vált szennyvízakna-fedőket kicseréltettük.

Fejlesztési terveim: 

• Az iskola könyvtár nem felelt meg a törvényi előírásoknak, ezért 2014-től a települési könyvtárral együttműködve látjuk el ezt a feladatot. Hosszú távú terveimben szerepel egy pályázati forrásból épített könyvtárépület, saját iskolai könyvtár működtetése. 

• Az iskola villanyvezetékeinek felújítása, világítótestek cseréje, pályázati forrásból.

• Tornaterem építése a jelenlegi tornaszoba helyett, melynek nem csak a befogadó képessége nagyobb, hanem a belmagassága miatt több sportág, labdajáték oktatására is alkalmas, mindezt felszerelt, modern öltözők és sportszertár egészítené ki. Ehhez pályázati forrásokat kell keresni.

• A főépület emeleti szintjén a nyílászárók cseréje, az oldalfal hőszigetelése is megoldásra vár, de ezt szintén külső erőforrásból lehet csak megoldani.

• A pályázaton nyert kerékpárokat jelenleg még az emeleti folyosón tároljuk, ezért egy zárt kerékpártároló építésére is szükség lenne.

 

 

Oldal: Vezetési program
Dr. Udvari István Általános Iskola Eperjeske - © 2008 - 2024 - drudvariistvaniskola.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat